Szent Mihály egyik legismertebb története Lucifer legyőzéséről szól. A látható világ mellett Isten láthatatlan lényeket, angyalokat is teremtett, akik hasonlóak az emberekhez: van lelkük, értelmük és szabad akaratuk, de testük nincs. A test hiánya miatt a betegség, az éhség és a fáradtság nem gyötri őket, így nagyobb hatalmuk van az embereknél. Isten mégis az emberek szolgálatára rendelte őket, hogy segédkezzenek az üdvösség elnyerésében. Lucifer, a fényhozó angyal azonban gőgjében fellázadt Alkotója ellen. Nem akarta vállalni az emberek szolgálatát, sőt, Teremtője helyére pályázott.
Szent Mihály, a hét arkangyal egyike, az angyalok fővezére rendre utasította, és egy csatában letaszította őt az égből. Így lett Lucifer a bukott angyal, akit Sátánnak vagy Ördögnek is neveznek, s aki itt a földön próbálja az embereket kísértéssel Isten elleni lázadásra uszítani, bukott angyal társaival közösen. Fontos azonban tudnunk, hogy a pokol nem az ő birodalma. Ő is ott fog szenvedni a kárhozott lelkekkel együtt. Érdemes tehát helyette a szent angyalokra hallgatni, akik az Örök Boldogság felé vezetnek bennünket. A csatáról Jézus Krisztus is említést tett, amikor mondta: „Láttam a sátánt, mint villám, bukott le az égből” (Lk 10,18).
Szent Mihály nem szokott kérkedni sem ezzel a győzelmével, sem erejével, hanem rendíthetetlen hűséggel szolgálja Teremtőjét, és segíti az embereket. Nevének jelentése: „Ki olyan, mint Isten?” Vagyis ki lenne nagyobb és erősebb Istennél? Ki mást szolgálnánk helyette? A Bibliában Dániel könyvében, a Jelenések könyvében és Szent Júdás apostol levelében is név szerint olvashatunk róla. A zsidó és keresztény hagyomány a bibliai leírások mellett számos más csodáját is elismeri (pl.: Szent Mihály kolosszei csodája). Az elmúlt századokban járványok és csaták alkalmával számtalanszor látni vélték. A legenda szerint például a Rómát elfoglalni készülő hun fejedelmet, Attilát is ő fenyegette meg, és tántorította el szándékától.
Alakja az ezeréves magyar kereszténységben is jelentős szerepet játszik, amit hűen példáz, hogy a Szent Koronán megtalálható egy őt ábrázoló zománcozott kép is. Számtalan magyar település őrzi nevét az ő személyét, például: Zalaszentmihály, Sárszentmihály stb. Akár a Kárpát-medencében ő az a szent, akinek a tiszteletére a legtöbb templomot felszentelték, így például a nyíradonyi görögkatolikus templom is az ő oltalma alatt áll. Szent Mihály és Gábor főangyaloknak és az égi erőknek az ünnepét a Görögkatolikus Egyház minden évben november 8-án tartja.
Az angyalok szüntelenül dicsőítik Istent az égben, és az emberek között önzetlen szolgálatukkal. Minden embernek van egy őrzőangyala, aki a gonosztól és minden veszélytől igyekszik megóvni. Híreket hoznak és visznek az ég és a föld között, mint Gábor arkangyal Zakariásnak és Máriának; emiatt szokták őket az ikonokon szárnyakkal ábrázolni. A bűntől igyekeznek távol tartani, a szeretetben pedig megerősíteni bennünket. Céljuk, hogy az Isten és az embertársaink iránti szeretetben megerősítve a Mennyország felé vezető utunkon segítsenek. Kérhetjük hát bátran az ő közbenjárásukat, imádkozva Szent Mihályhoz és az égi erőkhöz az angyalok tropárját: „Ó mennyei seregek fővezérei, kérünk titeket, mi méltatlanok, hogy imáitok által vegyetek minket körül, mennyei és dicsőséges szárnyaitok árnyékával, és oltalmazzatok meg bennünket, kik előttetek alázattal borulunk le, és kiáltjuk: a veszedelmektől óvjatok meg minket ti, vezérei a felsőbb erőknek!” (Tropár 4. hang)
